Kardiovaszkuláris kockázatfelmérés a háziorvosi gyakorlatban

 

Az Országos Alapellátási Intézet és a Novartis Hungária együttműködésében elindult Magyarország történetének legnagyobb, 100 ezer beteget érintő orvosi felmérése, amelyben 2003 során a lakosság szív és érrendszeri megbetegedéseinek kockázatát mérik fel és értékelik.

 

A szív és érrendszeri megbetegedés vezető halálozási ok napjainkban Magyarországon és a világon. Bár sok részletes adat ismert a különféle anyagcsere vagy vérnyomás-problémákkal küzdők számáról, azonban nagyszabású és részletes kardiovaszkuláris kockázatfelmérés még nem történt hazánkban. A külföldi vizsgálatok eredményei pedig nem alkalmazhatóak a magyar lakosságra az életmódbeli és társadalmi különbözőségek miatt.

 

Az Országos Alapellátási Intézet és a Novartis Hungária Kft. ezért úgy határozott, hogy közös vizsgálatot indít a háziorvosi ellátásban megjelenő betegek rizikóprofiljának felmérésére. A munka során a rizikófaktorokat nem pusztán felmérik, hanem azokat - a Framingham-pontrendszer felhasználásával - elemzik is.

 

A Framingham-pontrendszer alkalmazásával kiszámolható egy adott beteg 10 évre vetített szív és érrendszeri megbetegedésének kockázata, a befolyásolható (pl.: vérzsírszint, magas vérnyomás) és a nem befolyásolható (pl.? nem, életkor) rizikófaktorok figyelembe vételével.

 

Fontos kiemelni, hogy az adatgyűjtésen túl a prgoram kiemelt célja a háziorvosok megismertetése az egyik legmodernebb kockázatfelmérő pontrendszer gyakorlati alkalmazásával, valamint segíteni az elfogadott szakmai irányelvek szerinti kezelést.

 

A vizsgálat során a háziorvosi ellátásban megjelenő betegek szívérrendszeri rizikóprofilját mérik fel. A cél elsősorban az, hogy megítélhető legyen a magas vérnyomás (hypertonia), az elhízás (obesitas), a cukorbetegség (diabetes) és az emelkedett vérzsírszint (diszlipidemia) mértéke, az adott beteg szív és érrendszeri megbetegedésének kockázata. A szakmai program kidolgozói Prof. Dr. Császár Albert és Prof. Dr. Kékes Ede volt.

 

Az orvosok jelentkezése önkéntes, a vizsgálatban több mint 300 háziorvosi praxis vesz részt. A kapott eredményeket kardioszvaszkuláris kockázatokat összesítő számítógépes program segítségével elemzik. A program az első felmérés után lehetővé teszi a betegek tetszés szerinti időtartamű követését. A tervek szerint 100 ezer beteget vonnak be a vizsgálatba. A vizsgálatba véletlenszerűen kiválasztott, bármely okból háziorvosi vizsgálaton részt vevő, 40 és 70 év közötti férfi és női betegek kerülhetnek. A vizsgálatba kerülés feltétele a megfelelő életkor, a mérési adatok (vérnyomás, pulzus, tetsúly, testmagasság, derékméret) és a megfelelő laboratóriumi eredmények (vércukor, össz-koleszterin, HDL koleszterin, triglycerid) megléte. (A felmérés nem indukál plusz vizsgálatokat és költségeket, mivel már meglévő adatokból dolgozik!) A vizsgálatban nem vehetnek részt a súlyos krónikus (máj, vese, tbc), illetve daganatos betegségben szenvedők, a szteroid készítményt szedők és terhes nők.

 

Az elemzés során a betegek adatai teljes védelmet élveznek, az orvos-azonosítás révén viszont minden háziorvos megismerheti a betegei szív és érrendszeri kockázatának állapotát, és összehasonlíthatja azokat az országos eredményekkel. Minden a felmérésbe bevont beteg kézhez kaphatja saját kardiovaszkuláris kockázati adatait.

 

A program országos elindítását egy próbafelmérés előzte meg, amely bebizonyította a rendszer működőképességét, és máris számos figyelemre méltó eredménnyel szolgált. A vizsgált 698 beteg eredményeinek elemzése alapján kiderült, hogy a családorvosi rendelésen megjelenők igen magas arányban (megközelítőleg 70 százalék) szenvednek hipertóniában, továbbá, hogy a magas vérnyomáshoz nagy számban társul cukorbetegség és zsíranyagcsere zavar. Megállapították azt is , hogy a különféle okok miatt háziorvoshoz fordulók igen jelentős része testsúly töblettel bír, továbbá, hogy a betegek körében feltűnően magas a terhelő családi előzmények száma: a betegek több mint fele számolt be erről.