Ilyen esetekben tesz különösen jó szolgálatot a mandzsetta nélküli vérnyomásmérő, vagy olyankor, amikor a klinikai kép alapján szükségünk lehet non-invazív, folyamatos vérnyomásmérésre. Számos, különféle mérési metódust alkalmazó eszköz van forgalomban. Jelenleg a legelfogadottabb eszköz az a pulzustranzitidő (PTT) alkalmazásával szolgáltat vérnyomás-adatokat.
A 2015 óta klinikai használatban levő készüléket az ESH International Protocol Revision 2010 for the Validation of Blood Pressure Measuring Devices in Adults (ESH IP 2010) szerint validálták.
A mandzsetta nélküli vérnyomásmérők nagy részének szüksége van kezdeti és/vagy időszakos kalibrálásra, amit egy hagyományos felkaros mandzsettás vérnyomásmérővel lehet megoldani. Ezt az értéket alapul véve a PTT alapján képes a vérnyomásváltozások nyomon követésére. Azaz lényegében a vérnyomás „nyomon követése” történik és nem pedig valódi „mérés”. Mindezek alapján a fő kérdés az, hogy ezek az eszközök képesek-e pontosan követni a vérnyomás-ingadozásokat?
A tesztelésre, tapasztalatszerzésre kapott eszközzel 36 mérést végeztünk.
A vizsgálatok megoszlása:
• 1 db: ismerkedés a műszerrel, tapasztalatszerzés, programozás, adatviszszaolvasás
• 2 db: futópad terheléses EKG
• 6 db: kerékpárergometriás terheléses EKG (1. ábra)
• 5 db: OSAS gyanúja
• 10 db: hypertonia diagnosztikája
• 8 db: antitenzív terápia kontrollja
• 4 db: ABPM-SomnoTouch összevetés (2. ábra)
Összefoglalás:
• A készülék alkalmazása a klinikai gyakorlatban számos előnyt jelent más készülékhez képest.
• Speciális esetben, pl. extrém felkarméret, szorongó beteg, „vérnyomásmérő-fóbiás” páciens esetén kiváló alternatíva.
• Terheléses EKG-vizsgálatokhoz korlátozottan alkalmas, illetve kifejezett gyakorlat és tapasztalat, nagyobb szoftveres segítség kell; sajnos a szoftverből nem tudtuk kinyerni a terheléses EKG során az ütésről ütésre mért adatokat.
• OSAS diagnosztikájához kiváló.
• Fehérköpeny-effektus kiszűréséhez kiváló.
• A minimum és maximum értékek klinikailag jó egyezést mutattak.
• A vérnyomás-monitorizálás (ABPM funkció) értékeléshez a tapasztalatunk alapján kellő óvatosság kell, mert vannak a klasszikus ABPM-méréssel nagyon jól egyező és vannak sajnos jelentős eltérést mutató értékek. Ezen anomáliára választ adni nem tudunk. A saját tapasztalat az, hogy nyugalmi körülmények között nagyon jó az egyezés, ám külső tényezők nagyban befolyásolják a vérnyomásértékeket. Méréseink a nemzetközi irodalomban fellelhető adatokkal megegyezőek voltak.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy egy ígéretes módszer kerülhet a diagnosztika tárházába, ám a klinikai felhasználhatóságig további kutatásra, tapasztalatszerzésre, validációra lesz szükség.
Dr. Liziczai Imre
