Magyar Hypertonia Társaság

A véletlenszerű betegbesorolásos, kontrollált klinikai vizsgálatok adatainak szisztematikus áttekintésével a korábban szélütésen átesett betegek optimális célvérnyomását elemezték, összehasonlítva az intenzív vérnyomás-kontrollt (szisztolés vérnyomás célértéke <130 Hgmm) a standard vérnyomáscsökkentő kezelési stratégiával (a szisztolés vérnyomás célértéke < 140 Hgmm). A PubMed/MEDLINE, a Cochrane Database és az Ichu-shi adatbázisok lekérdezésével 7 véletlenszerű betegbesorolásos, kontrollált vizsgálatot azonosítottak a kvantitatív elemzéshez. A metaanalíziseket véletlenszerű hatásmodellek (random-effects models) alkalmazásával végezték, a legtöbb bevont vizsgálatot kis torzítási kockázatúnak értékelték. A metaanalízis az ismétlődő szélütés (kockázati arány [RR], 0,79; 95%-os konfidenciaintervallum [CI] 0,65-0,96) és a súlyos cardiovasculáris események (RR, 0,86; 95%-os CI, 0,76-0,97) jelentős csökkenését mutatta ki az intenzív vérnyomás-ellenőrzési ágban. Az intenzív vérnyomás-kontroll hatékonyabban csökkentette az ismétlődő vérzéses stroke-ot (RR, 0,33; 95% CI, 0,15-0,74), mint az ischaemiás stroke-ot (RR, 0,87; 95% CI, 0,71-1,08). Az olyan nemkívánatos események, mint a syncope vagy a szédülés azonban szignifikánsan gyakoribbak voltak az intenzív vérnyomáscsökkentési stratégiát követő ágban (RR 1,30; 95% CI, 1,00-1,68). Az ismétlődő szélütés (-14; 95% CI, -24-4) és a súlyos cardiovasculáris események (-17; 95% CI -28 - -6) abszolút kockázatcsökkenése (1000 főre) meghaladta a syncope vagy szédülés abszolút gyakoriságának a növekedését (4; 95% CI 0-9). A korábbi szélütést elszenvedett betegeknél az ismétlődő stroke és a súlyos cardiovasculáris események megelőzésére az alacsonyabb, <130 Hgmm-es szisztolés vérnyomás-célértéket javasolnak, a hypotoniával kapcsolatos tünetek gondos ellenőrzésével.