Magyar Hypertonia Társaság

A centrális vérnyomás (central blood pressure - CBP) jobban előre jelzi a cardiovasculáris kimeneteleket, mint a perifériás vérnyomás. Az első és második generációs béta-blokkolók CBP-csökkentő hatása gyenge. A nebivolol, egy harmadik generációs béta-blokkoló, amely értágító hatással rendelkezik, ezért előnyös lehet a CBP csökkentésében. A tanulmányban magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a nebivolol és a telmizartán CBP-csökkentő hatékonyságát hasonlították össze 12 hetes kezelési idő alatt. A prospektív, véletlenszerű betegbesorolásos, multicentrikus, nyílt, kontrollált vizsgálatban magas vérnyomásban szenvedő 98 személy vett részt. A vizsgálati alanyok 12 héten keresztül vagy nebivololt (n=49) vagy telmizartánt (n=49) kaptak, a célvérnyomásérték pedig a teljes időszak alatt ≤140/90 Hgmm volt. Az elsődleges végpont a centrális szisztolés vérnyomás (cSBP) változása volt 12 hét után. A cSBP csökkenése a 12. héten szignifikánsan kisebb volt a nebivolol-csoportban, mint a telmizartán-csoportban (-17,2 vs. -29,3 Hgmm, a csoportok közötti különbség 12,7 Hgmm volt; 95%-os konfidenciaintervallum [CI] 4,1 - 21,2; p = 0,004). A centrális pulzusnyomás mindkét csoportban csökkent; a csoportok közötti különbség azonban nem volt szignifikáns (-8,5 vs. -14,1 Hgmm, p = 0,207). A nebivolol csoportban enyhén emelkedett augmentációs indexet mutattak ki, míg a telmizartán csoportban szignifikánsan csökkent az augmentációs index (0,7 vs. -7,3 Hgmm; 95% CI 3,1 - 13,0; p=0,002). A pulzusszám a 12. héten szignifikánsan alacsonyabb volt a nebivololcsoportban, mint a telmizartáncsoportban (64,2±11 vs. 74,6±11 bpm, p<0,001). A tanulmány eredményei alapján, a nebivolol kevésbé volt hatékony a cSBP csökkentésében, mint a telmizartán.